top of page

Kiemeltebb büntetőeljárási cselekmények

DSC02699-HDR.jpg

Kényszerintézkedés

A kényszerintézkedés a büntetőeljárás eredményessége érdekében alapvető állampolgári jogokat korlátoz. A kényszerintézkedéseket akár fizikai erővel is ki lehet kényszeríteni. Csoportosítása: személyi szabadság korlátozása, magánszférát, tulajdonjogot.

 

Büntetőeljárás során a leggyakrabban a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket alkalmazzák: őrizetbe vétel, letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, távoltartás, ideiglenes kényszergyógykezelés, intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására, óvadék. Kérem, amennyiben Ön, vagy családtagja hasonló helyzetbe került, kérem hívjon, vagy írjon, és beszéljünk meg egy konzultációt, amely során pontosan, és részletesen felvilágosítom a következő jogi lépésekről.     

Őrizetbevétel

Az őrizetbe vétel a szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot korlátozó kényszerintézkedés, amit a büntetőeljárás eredményessége érdekében a terhelttel szemben a bűnügyi hatóságok jogosultak foganatosítani. Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása, amely legfeljebb 72 óráig tarthat, és nem meghosszabbítható. A 72 órás határidőn belül a nyomozóhatóság előterjesztést tesz az ügyészség irányába, a letartóztatás indítványozására, avagy amennyiben a jogi feltételek fennállnak, úgy bíróság elé állítási javaslatot is tehet, amely alapján a gyanúsított személy ítéletet kap a kényszerintézkedés ideje alatt. A 72 órás időtartam alatt mind a nyomozóhatóság, mind az ügyészség dönthet az őrizetbevétel megszüntetéséről is, amennyiben az okafogyottá vált. 

Letartóztatás

A letartóztatás a szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot korlátozó kényszerintézkedés, amit a büntetőeljárás eredményessége érdekében a terhelttel szemben kizárólag a bíróság jogosult elrendelni. A letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A terhelt eljárási jogai a letartóztatás ideje alatt nem korlátozhatóak, védőjével, illetve külföldi esetében konzuli képviselőjével korlátozás nélkül érintkezhet. A letartóztatás feltételei: alapos gyanú, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárás, szökés, elrejtőzés veszélye, az összebeszélés veszélye, valamint a bűnismétlés veszélye. 

Bíróság elé állítás

A közrendet, közbiztonságot, a személyi és vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető - egyszerűbb megítélésű - bűncselekmények ügyében az ügyészség  - a törvényi tényállási elemek betartatása mellett - gyakran alkalmazza ezen gyorsított és egyszerűsített eljárási formát. A nyomozóhatóság javaslatot tesz, majd ezt követően az ügyész, a gyanúsítotti kihallgatástól számított harminc napon belül állítja bíróság elé az adott személyt, amennyiben a jogi feltételek fennállnak. Sok esetben alkalmazzák ezen eljárási formát az ittas vezetések esetében is. Amennyiben hasonló helyzetbe került, vagy több információt szeretne ezen eljárási forma további törvényi tényállási elemeiről, úgy hívjon, vagy írjon, és konzultáljunk. 

Előkészítő ülés

Az új Be. egyik fontos változása az előkészítő ülés. A tárgyalás után a vádemelés előkészítés érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védője a tárgyalás előtt kifejtheti az álláspontját, továbbá közreműködhet a büntetőeljárás további menetének alakításában. Előkészítő ülést kötelező minden büntetőügyben tartani, azonban vannak kivételek: nem kell előkészítő ülést tartani, ha az elkövető ismeretlen helyen, vagy ismert külföldi tartózkodási helyen tartózkodik. Az előkészítő ülést a vádirat kézbesítésétől számított harminc napon belül meg kell tartani. A vádlott részvétele ezen eljáráson kötelező. Vádlott hiányában az ülést nem lehet megtartani. Meghatalmazás, vagy kirendelt védő esetén, a védő megjelenése szintén kötelező. Amennyiben a büntetővédő nem jelenik meg az előkészítő ülésen, azonban a vádlott jelen van, ez esetben sem tartható meg ezen eljárási cselekmény.  

Az előkészítő ülés alapvető ügymenete: 

- Az ügyész ismerteti a vád lényegét. 

- A bíróság kihallgatja a vádlottat. ( A vádlott nem köteles vallomást tenni ) 

- A vádlott nyilatkozik, hogy a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismeri, nem ismeri el, vagy részben ismeri-e el. 

-Beismerő vallomás esetén: Vádlott lemond a tárgyalás jogáról. A bíró eldönti, hogy az eljárás befejezi, avagy további bizonyítás szükséges, így tárgyalás következik. 

- Amennyiben a vádlott nem ismeri el bűnösségét: a védő és a vádlott előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, indítványokat és észrevételeket tehetnek. 

- Részbeni beismerés esetén: Részbeni beismerő vallomás esetén a bíróság azt végzéssel elfogadja, majd ezen cselekményre további bizonyítás nem történik. A beismerő és bizonyításról lemondó vádlott esetében az eljárás befejezhető. Be nem ismert cselekménnyel kapcsolatban az eljárás a szabályok szerint folyik tovább.  

Dr. Kocsis Attila Márkó

Dr. Kocsis Attila Márkó

Ügyvéd, büntetőügyi szakjogász
 

IMG_20190112_101430_edited.jpg

Az új Büntető Törvénykönyv változásairól, sértetti jogokról, letartóztatás változásairól IDE KATTINTVA olvashat. 

bottom of page