Munkám során többször előfordul, hogy egy büntetőügy kiemelt jellege, vagy specialitása miatt különböző országos hírcsatornák kerestek meg.
Munkám során többször előfordul, hogy egy büntetőügy kiemelt jellege, vagy specialitása miatt különböző országos hírcsatornák kerestek meg.
Kapcsolat
Ügyvéd, büntetőjogi szakjogász
1137 Budapest, Szent István körút 18
Hírek
Az új Be. változás Magyarországon...
Az Országgyűlés 2017 június 13. napon elfogadta az új büntetőeljárásról szóló törvényt, amely 2018 július 01. nappal lépett hatályba. A 2017. évi XC. törvény az 1998.évi XIX. törvényt váltja fel. Az új törvény a kormány átfogó büntetőeljárási reformjának egyik része, amely új szemléletváltást, továbbá újszerű megoldásokat hoz magával. Egyik célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a büntetőeljárási meneteket. Ezen újszerű megoldások egyike az, hogy a nyomozást két szakaszra osztották fel. Az első felderítő szakaszban a nyomozóhatóságnak nagyobb - önálló - szerepe van. Az ügyész ebben a szakaszban törvényességi szerepet gyakorol, de nem irányítja a nyomozást. A második szakasz a gyanúsítotti kihallgatástól kezdődik. A vizsgálati szakaszban az ügyész tényleges irányítást gyakorol az eljárás felett, amely a jogi feltételek fennállása mellett a vádemelésig tart.
Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a magyar jogi kultúrától távol állt az ügyészség, valamint a védelem között megegyezés. „A törvény ennek sokkal nagyobb teret kíván adni, hiszen lerövidíti a büntetőeljárást, ezáltal költségvetési megtakarítást eredményez. A terhelt számára azért előnyös, mert a beismerését valóban honorálhatják és enyhébb büntetést kap, de a sértettnek is jó, mert megfelelő mértékben történik a reparáció” – mondta a kamarai elnök.
Az új Be. részletes változásairól ITT olvashat.
Alapjaiban változik meg a kirendelt védői rendszer 2018 július 01. napjától...
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, amely 2018 július 01. napjától lép hatályban, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény előírásai alapjában megváltoznak. Innentől kezdve a jogi védőket nem a hatóságok rendelik ki, hanem a területi kamarák feladata lesz, egy erre a célra kifejlesztett informatikai rendszer segítségével. A rendszer úgy működik, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara védőként kirendelhető ügyvédek névjegyzékéből véletlenszerűen sorsolja ki az adott jogi védőt, a megjelölt területi illetékesség szerint. A kisorsolt védőt a hatóságoknak értesíteni kell, ellenkező esetben helyettes védő kirendelésére kerülhet sor...
2018 július elsejétől jogszabályváltozás történt a magyar börtönökben a csomagküldésekkel kapcsolatban.
2018 július 01.napjától jogszabály változás lépett életbe a magyar börtönökben, ami miatt megváltozott a kapcsolattartás egyik formája, a csomagküldés. A beküldendő csomagokban -a jogszabály életbelépését követően- már nem lehet élelmiszert, tisztálkodási szereket, dohány termékeket, gyógyszert, vagy gyógyhatású készítményt elhelyezni / beküldeni. Az érintett változásokról részletesen ITT olvashat.
Letartóztatás az új Büntető Törvénykönyvben...
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, amely 2018 július 01. napjától lépett hatályban, magába foglalja a kényszerintézkedésekre vonatkozó jogszabályok változását is: Az új Büntetőeljárási törvény az előzetes letartóztatás szót megváltoztatta letartóztatásra. Szabályozása a régi jogszabályhoz képest alapvetően nem változott meg, azonban leszögezi, hogy csak abban az esetben lehet alkalmazni ezen kényszerintézkedést, amennyiben az adott bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény. Ezen legsúlyosabb kényszerintézkedést továbbra is a végső, utolsó opcionális lehetőség marad. Az új Be. felsorol olyan célokat, amelyek biztosítása érdekében szükséges a letartóztatás elrendelése. Ezen célok: a terhelt jelenlétének biztosítás: megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a hatóság elől elrejtőzött, vagy az eljárás során a jelenléte nem biztosított, vagy lakóhelyének megváltozását a hatóságoknak nem jelezte. A bizonyítást megnehezítő, vagy a meghiúsítás megakadályozása céljából: Amennyiben a terhelt a meghiúsítás érdekében az eljárásban részt vevő személyt megfélemlített / megfenyegetett, vagy tárgyi bizonyítási eszközt megsemmisített, vagy meghamisított, vagy elrejtett. A bűnismétlés megakadályozása céljából: A gyanúsított a gyanúsítotti kihallgatását követően újabb bűncselekményt követ el, vagy az érintett eljárásban lévő bűncselekményt tovább folytatja, vagy megkísérel/előkészít újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt.
Letartóztatásról továbbra is a bíró határoz, miután a nyomozóhatóság előterjesztést tett, majd az ügyész indítványozta azt. A vádemelés előtt a letartóztatás ideje az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tar. Ezt követően a bíró határozatban határoz, hogy a terhelt továbbra is letartóztatásban maradjon-e. A bíróság dönt, hogy meghosszabbítja-e a letartóztatás határidejét, avagy szabadon bocsájtja a terheltet. A bíró, az elrendeléstől számított egy évig maximum három hónappal hosszabbíthatja meg a letartóztatás idejét, majd ezt követően maximum 2 havonta felül kell vizsgálni azt és határoznia a döntésről. Az új Be. rendelkezik ezen kényszerintézkedés felső határáról is, amely attól függ, hogy az adott bűncselekmény legfeljebb hány évnyi szabadságvesztés büntetésével fenyeget. Ezáltal a három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény esetén maximum egy év lehet a letartóztatás ideje. Felső határa azonban nincs a letartóztatásnak, ha az adott terhelttel szemben életfogytig tartó büntetéssel járó bűncselekmény miatt folytatnak eljárást.
Úgy érzi sérültek a jogai a büntetőeljárás során? Kártalanításra tartana igényt?
A felsorolt jogi tényállás alapesetei mellett számtalan olyan sérelem érhette, amely alapján kártalanítás igényét nyújthatja be.
Hívjon, vagy írjon, és beszéljük át együtt, hogy milyen lehetőségei lehetnek!
Kártalanítás alapesetei a Büntető Törvénykönyv szerint:
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, 844. § alapján: Az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás jár a terheltnek, ha a büntetőeljárásban vagy annak eredményeként a szabadságát alaptalanul korlátozták, illetve elvonták. A kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására szolgál. A 845. § (1) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg, mert:
a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,
c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, vagy az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok volt megállapítható,
d) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
e) elévülés folytán a büntethetőség megszűnt, illetve
f) a cselekményt már jogerősen elbírálták.
Vége a tömeges strasbourgi kártérítési pereknek...
A Strasbourgba írt tömeges kérelmek/kártérítési börtönperek ideje leágazóban...
Az Országgyűlés 2016 októberében törvénymódosítást fogadott el, ami alapján az állam normatív rendszerben kártalanítja azokat, akiknek az elhelyezése sértette az alapvető jogokat. 2017 január 01. napon ezen szabályozás érvénybe is lépett. Ez alapján Strasbourgban azonnali hatállyal felfüggesztették azon eljárásokat, amelyekben a magyar fogvatartottak indítottak kártérítési pereket a magyar büntetés-végrehajtási intézmények ellen. Az elfogadott törvény kimondja, hogy egy napra eső kártérítés összege minimum 1.200 Forintnak kell lennie, míg a felső határát 1.600 Forintban jelölték meg. Természetesen azon napok számítódnak bele ebbe az összegbe, amelyeket az érintett személy a jogsértő körülmények között töltött.
A 2013.évi CCXL. törvény 10/A § (1) bekezdése szerint: Kártalanítás jár az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás (a továbbiakban együtt: alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények) által előidézett sérelem miatt. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. A kártalanítás megfizetésére az állam köteles.
Amennyiben úgy érzi, hogy fogvatartása, vagy hozzátartozójának fogvatartása során jogai oly módon sérültek, hogy kártalanításra tartana igényt, úgy keressen bizalommal. Segítek kártérítési ügyében!
Jogos védelem?
Mikor vagyok jogos védelmi helyzetben?
Változtak a jogszabályok, kibővültek a sértetti jogok...
A 2018 július 01. napjától hatályba lévő új Büntetőeljárási Törvényben változások történtek a sértetti jogokkal kapcsolatosan is. Mit nevezünk jogos védelemnek? Büntetőjogi fogalom, amely az egyik büntethetőséget kizáró ok. A jogosan védekező olyan közvetlenül fenyegető támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. Amennyiben a társadalom nem képes megvédeni egy adott helyzetben valakit a jogtalan erőszaktól, úgy biztosítja az önhatalmú védelem jogát. A jogos védelem nem minden esetben önvédelem. Sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette.
Sértett jogai és kötelezettségeinek alapesetei:
A 2017. évi XC. törvény 51.§ (1) bekezdése szerint a sértett jogosult arra, hogy:
a) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
b) a perbeszédek során felszólaljon,
c) a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
d) az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - megismerje,
e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
f) az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,
g) segítő közreműködését vegye igénybe,
h) a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse,
i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.
(2) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
Kíváncsi, hogy milyen további sértetti jogok illetik meg? Nincs tisztában vele, hogy pontosan ki a sértetti jogutód, a magánvádló, vagy a pótmagánvádló, vagy éppen a magánfél? Hívjon, vagy írjon bizalommal, és egy konzultáció keretében válaszolok minden kérdésére.
